Káosz a mondandóban, belassulás, egyszerűsítés, fogalmazási nehézségek, elveszett kifejezések, a vitakészség gyengülése, befogadási nehézség…

Talán Te is észrevetted már, hogy a kánikula (kisebb vagy nagyobb mértékben) hatással van a beszédteljesítményre is.
Környezetünk extrém magas hőmérséklete nemcsak a testünkre hat, hanem a mentális állapotunkra is. Ha a test túlterhelt (mert éppen azon dolgozik, hogy ne melegedjen túl), az előbb-utóbb a mentális működésben is megmutatkozik. Nagy hőségben a kognitív funkciók észrevehetően romlanak, a gondolkodás lelassul. Kánikula idején ráadásul jellemzően nem alszunk jól, nem tudjuk kellően kipihenni magunkat, ez aztán hatással lesz a gondolkodás tisztaságára, a pszichés állapotunkra, a hangulatunkra is. Mivel odakinn tombol a meleg, hajlamosak vagyunk több időt tölteni bent, egy zárt, klimatizált, szellőzés nélküli térben, ahol sokszor igencsak elhasználttá válik a levegő. Mindezeknek egyenes következménye a beszédteljesítmény visszaesése. (A klíma miatti száraz levegő egyébként a hangnak sem kedvez.)

Mik a jellemző tünetei az alulteljesítésnek?

Például az, hogy nem találod a megfelelő szavakat, vagy nem jönnek elég gyorsan az odaillő kifejezések; a grammatikai szerkesztettséget illetően sokkal egyszerűbben fogalmazol, mint máskor. Téthelyzetben nem reagálsz elég gyorsan vagy frappánsan. Vitaszituációban nem kellően ütősek az érveid, és azt érzed, a megszólalásaidat illetően nem vagy korábbi önmagad. Amikor pedig beszélnek hozzád, előfordulhat, hogy értési gondjaid adódnak, vagy több időre van szükséged az elhangzottak értő befogadásához.

Mit tehetsz kánikula idején a kiegyensúlyozott beszédteljesítményért?

Először is ne pánikolj! Teljesen normális, ha ezekben a napokban/hetekben nem vagy egy Churchill, és nem brillírozol a meetingeken, előadásokon úgy, ahogy szoktál.

Igazítsd az elvárásokat a körülményekhez. Nyugodtan lejjebb lehet engedni a lécet, az érintett napokban/hetekben, nem kell a lehetetlennel próbálkozni, hiszen a túlzott stressz továbbronthatja a helyzetet.

Ha megoldható, halaszd el a fontosabb nyilvános megszólalásokat. A halasztás tényét különösen érdemes megfontolni olyan helyzetekben, amikor a kreatív rögtönzés elkerülhetetlen, vagy komoly érvelési helyzet/hosszú vita várható. 
Ha lehet, ne most tarts sajtótájékoztatót, évértékelőt, és ne mostanra időzítsd a vállalkozásod jövőjét meghatározó tárgyalásaidat se! Székfoglaló beszédedet told el szeptemberre! 

Azokban a beszédhelyzetekben, amelyeknél a halasztás nem kivitelezhető, a következőket teheted magadért és az elfogadható megszólalásért: 

• Készülj többet annál, mint amennyit egyébként szoktál – és készülj fel minden necces helyzetre (pl. lehetséges kérdések és válaszok számbavétele, vitás pontok felskiccelése stb.)!
• Ha előre megírt szöveggel dolgozol, ne bonyolítsd túl!  
• Törekedj az egyszerűségre, a könnyen követhető, logikus érvelésre.
• Különösen figyelj a lassabb tempóra és a szünetek megtartására, ezzel is segítve a befogadhatóságot (a hallgatóságnak is melege van ugyanis)! 
• Menj biztosra, dolgozz olyan témákkal, amelyekben avatott, gyakorlott beszélő vagy, és amelynek szófordulatai már a kisujjadban vannak!
• A kevesebb most több – légy frappáns, légy rövid, amennyire csak lehet!
• Néha menj ki a friss levegőre, akkor is, ha meleg van, szellőztesd át a helyiséget, amelyben dolgozol, szerepelsz, és igyál elengendő friss vizet minden nap, különösen a téthelyzetek előtt!

A vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával egyre inkább megvisel minket a meleg, szóval ha a korosodó korosztályba tartozol, akkor végképp ne pánikolj, valószínűleg ez még nem a demencia, csak a nyár! 🙂

Egyébként, ahogy ebben a kutatásban is felmerül, nagyon érdekes kérdés lehet az, hogy a klímaváltozás átalakítja-e a beszédek nyelvi összetettségét, és ha igen, ennek milyen társadalmi vonatkozásai lesznek/lehetnek. Gondoljunk csak bele, mi történik, ha bizonyos diskurzusok tendenciaszerűen egyszerűsödnek az év egy részében: pl. többen megértenek egy politikai beszédet, jobban értjük az oktatókat, figyelünk olyan beszélőkre is, akik mondandóját eddig nem tudtuk befogadni stb.
Ugyanakkor a nyelvi összetettség változása kihathat a tudományos diskurzusokra is, és nem kizárt, hogy hatással lehet egy-egy előadó megítélésére is.   

Ha konkrét helyzetre keresel megoldást, lépj velem kapcsolatba!